(Update: a zár szétszedésénél fokozottan figyeljünk a műanyag tartó elemekre, mivel minden kis tüske számít. )

Határozottan emlékszem, hogy ősszel mikor megvettem a Puntót, még működött a csomagtér világítása.
Ahogy jött a hideg télies idő ez a működés szépen akadozott majd megszűnt, és a csomagtér világítása nem ment többé.

A hiba okának először megtört kábelekre gondoltam, bár ez a hipotézis hamar megdőlt mikor kimértük multiméterrel majd vizuálisan is ellenőriztem és minden kábel sértetlen volt. A csomagtér világításához menő kábelben se volt fizikai sérülés megtörés, az égő izzószála se szakadt el.

A kapcsolási rajz szerint, az égő és a zár külön-külön kommunikál a BCM-felé, ahonnan a zár küldi az értesítést arról, hogy épp nyitva vagy csukva van, illetve a csomagtér világítás is ez alapján a BCM-n keresztül kapja a jelet, azaz áramot, hogy világítson vagy épp nem. A zárat megbontva, és a csukást/nyitást végző központi zár motorját kiemelve, már elérhető a nyák amin 1 mikrokapcsoló található D2F-L76 kódszámmal.

Ez a mikrokapcsoló, nagyon hasonló a számítógépes egerek 3 gombjában használthoz, lévén ugyanazt a kapcsolási feladatot látja el. A kapcsoló belsejében egy parányi laprugó található, ami anyagminőségétől és a formájától függően előbb vagy utóbb de biztos megadja magát, és ekkor kezdődik a bosszantó egyszer nyomom mégis duplán kattint szindróma, melyet az alábbi videó is bemutat:

A megoldás innentől adta önmagát. Pót kapcsolót beszerezni és kicserélni.
A mikrokapcsolót D2F-L kódnévvel lehet megtalálni a tme.hu webshopjában, netto 230 huf áron. Kis eltérés van ugyan a gyári Puntóban találhatóhoz képest, bár nem tudtam kinyomozni, hogy az L76-s kódjel mire vonatkozhat, annyit szabad szemmel is látni, hogy a lemez szárny hosszabb, bár lehet a Puntóé szimplán letört a 10 évnyi használat során. Maga az alkatrész mérete, szélesség, magasság, hosszúság teljesen azonos, még a nyomófelület kiemelkedése is, így teljesen megfelel a célra. Jómagam kapásból 5-s csomagot kértem, elvégre mégis csak olasz autó :). A képen a réginek kapcsolónak csak a teteje látható, mivel a rugó belseje is érdekelt, bár az már csak darabokban jött ki, visszarakni sehogy se sikerült a vékony elemeket.

A forrasztáshoz olyan pákát használtam amit 150-400°C -g lehetett szabályozni, így gond nélkül olvasztotta meg a jelzett 344°C-s pontokat. Harmadik kéz helyett - amatőr nem-szakember módon - a satu tartotta az nyák lapot míg kiforrasztottam a régit és rá forrasztottam az újat.

Az alábbi videón pedig még összeszerelés előtt kipróbáltam, hogy megfelelő módon érintkezik-e az új kapcsoló a zárban forgó részekkel, azaz 'lenyomja-e' a kis fület:

Végül még a zár összerakása előtt volt egy felhasználói teszt, a visszadugva a kocsi áramkörére, és lőn világosság!

Bámulatos hol tart a tudomány!